▲Chapter4.

hey darling's:) elkészültem az új résszel.köszönöm szépen az ujdonnan feliratkozott személyeknek ezt a két kattintást.remélem ehhez a részhez is kommenteltek, pipáltok és lesznek új rendszeres feliratkozók.

 

xoxo:Boo

  Nyújtotta a kezét, mint valami hivatalos eljárás szerűnél. Furcsán néztem fel rá. Komolyan kezet akarsz fogni?- gondoltam magamban. Megráztam a fejem, majd elszörnyedve vissza dőltem a párnámnak.

- Örültem a találkozásnak Beca- rázogatta meg a kezem, majd távozott.
- Hát nem a barátja kisasszony?- csodálkozott a nővér amikor Zayn kiment.
- Nem ismerjük egymást- mosolyogtam halványan.
- Pedig aranyosan öleltétek egymást. Szüksége van fájdalomcsillapítóra lámpaoltás előtt?- kérdezte, miközben a pulzusomat számolta.
- Köszönöm. Nem fáj semmim- sóhajtottam.
- Rendben- sétált az ajtóhoz- szép álmokat Rebeca.
- Köszönöm, viszont- intettem egyet.

  Reggel egy ismeretlen madár csiripelésére keltem. Minden bizonnyal nyitva volt az ablak. Pislogtam párat, mire rájöttem hogy nem vagyok egyedül. Zayn ott ült a mellettem lévő székben, és engem bámult. Be kell vallanom kissé zavarbaejtő volt.

- Szia- intett.
- Hali- morogtam. Álmos voltam. Ilyenkor nem vagyok annyira szívderítő társaság.
- Szólj ha mehetünk- mosolygott.
- Várj egy kicsit- keltem ki az ágyból, majd a szekrényhez sétáltam- hol a ruhám?- kaptam rá a tekintetem. Nem hittem a szememnek. A fenekemmel szemezett éppen.
- Vettünk neked újat- vakarta meg az állát, majd szemét végre rám irányította. Mármint az arcomra és nem a fenekemre.
- Szükségtelen volt...- motyogtam.
- Ott a szatyorban- mutatott az ágyam mellé.
- Hát jó- vontam vállat, majd fogtam a szatyrot és kimentem a fürdőszobába.

  Nagyon meglepődtem hogy milyen ruhát hoztak nekem. Sosem hordtam ilyesmit. Alig ha volt egy hétre elegendő ruhám, bent az árvaházban. Minden ruhám bő, hosszú és szürke volt.

  Ez négy színből állt, a nadrág kicsit szűkös és eléggé rövid. A hajam eléggé kócos volt, fésűm nem volt így az ujjaimmal próbáltam eltávolítani a nagy csomókat. Nem mondhatnám hogy sikerült.

- Ne nevess ki ha rosszul vettem fel- léptem ki a fürdőből zavartan.
- Nem rossz. Gyere- intett. Odamentem hozzá, mire fogta a pólóm és egy mozdulattal betűrte a nadrágomba.
- Beszélned kell Louval- gomdolkozott.
- Az...ki?- csodálkoztam.
- Stylistunk. Komoly problémáid vannak- gondolkodott tovább.
- Vagy csak szimplán, négy fal között éltem le azt a 18 évemet- morogtam.
- A hajaddal is kene valamit kezdeni...hallod basszus ha nem lettél volna bezárva, te egy nagyon jó csaj lennél. Csak Lou kell és kész vagy- mosolygott.
- Remélem ezt kedvességnek szántad...- motyogtam.
- Ja igen...nem vagy olyan- nevetett fel.
- He?- ráncoltam a szemöldököm.
- Majdnem elkezdtem flörtölni de hagyjuk- legyintett kínosan.
- Te tudod- vontam vállat.
- Akkor mehetünk- nézett rajtam végig.
- Persze!- bólintottam egy határozottat.

  A kórházból kilépve, egy csomó ember álldogált ott. Rengeteg fotós meg ilyesmi. Zayn már odabent felnyomta a fejére a napszemüvegét és a kapucniját. Nem nagyon értettem, hiszen be van borulva az ég, lassan esik is. Lépkedni kezdtünk a járdán. Viszonylag halkan mentünk.

  Nem tévedtem. Valóban lassan esett. Az első csepp, a kezemre hullt. Mosolyogva megálltam és élveztem a sebes záport. Zayn csak rohant egy eresz alá és onnan bámulta hogy mégis mit művelek. Először érzem az esőt. Mégis mit várt tőlem?

- Gyere már be, mert tüdő gyulladásod lesz és mehetsz vissza a kórházba- hívogatott maga felé.
- Hiszen ez gyönyörű- nevettem miközben az égre néztem, majd lehunyva a szemem élveztem ahogy esik.
- Az- jött oda hozzám.
- Ti béna kintiek semmit sem szerettek- mondtam halkan.
- Gyere már- bújtatott be a dzsekiébe.
- Gonosz vagy- morogtam.
- De az egyetlen akiben pillanatnyilag meg tudsz bízni, szóval ne kényszeríts hogy direkt elveszítsem ezt az előnyt- fenyegetett.
- Nem bízom benned Zayn- néztem rá furcsán. Tényleg azt hitte, hogy egy kis lelkizéssel meg tud győzni? Hát akkor nem ismert ki eléggé.
- Öhh oké ezt majd megbeszéljük- vonszolt végig az utcán.
- Azt hiszed, attól hogy híres vagy és jól nézel ki, bárkinek beférkőzhetsz a szívébe?- morogtam.